Zuhair Murad káprázatos istennői

2024. március 20. - gaborszakacs

Zuhair Murad 2024-es tavaszi couture kollekciója egy gyönyörű óda a napfényhez, a tenger hullámaihoz, a szélhez és a mediterrán naplementék gyengéd borostyánjához. A világhírű libanoni divattervező ruhasorozatát ebben a szezonban a föníciai civilizáció találékony szelleme és az ókori istennők inspirálták, mesés alkotásaival hidat képezve az antik világ öröksége és a modern öltözködés értékei között.

Zuhair Murad gyakran merít ihletet az utazásaiból és a szülőföldje páratlan kulturális kincseiből. A világhírű libanoni divattervező 2024-es tavaszi couture kollekciója a föníciai örökséget ünnepli, ehhez az elsődleges referenciái a különféle országok múzeumi gyűjteményei voltak.

Az ókori Fönícia a Bibliából is ismert Kánaán északi része, amely a mai Libanon, Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába. Ha a föníciai kultúráról beszélünk, akkor a nagyjából i. e. 1600-tól i. e. 700-ig tartó időszakot kell figyelembe vennünk. A fővárosa a mai Libanon területén található Büblosz (mai nevén Jbeil) volt.

Minden szezonban jól megfigyelhető, hogy a vezető divatházak a tőlük megszokott szabásvonalakat, formavilágot és díszítéseket hozzák el a párizsi divathétre, az előző gyűjteményekhez képes nagyon ritkán látni igazán nagy újításokat vagy jelentős változtatásokat. A 2024-es tavaszi kollekciókat felvonultató fashion weeken Zuhair Murad megvált egy halom olyan jellegzetességtől, amely a couture művészetét jellemezte. Nem voltak hercegnő fazonok, nem volt menyasszonyi ruha a fináléban, helyette egy roppant egységes, a női szépséget, az istennői mivoltot ünneplő sorozatot kaptunk.

A civilizáció gyökereiből, a tengeri kereskedelem világából, a görög-római kultúrából, az antik művészetekből és esztétikából inspirált darabok páratlan élményt nyújtottak. Egy távolinak tűnő időszak, a történelemkönyvek lapjain fellelhető korszak szellemi hagyatékát fordította le Murad a textíliák nyelvére és a mai elvárásokhoz igazodva hordhatóvá tette. Megidézte Astarte (a háború és a szexuális szerelem istennője), Elissa (Fönícia első királynője), Tanit (az ókori Karthágó főistensége) alakjait, akiket széles vállú, karcsú derekú, drapériaszerűen leomló szettekbe öltöztetett, istennői szépségüket pedig megszámlálhatatlan arany-, ezüst-, bronzdíszítéssel tette emlékezetessé. A görög-római medálok, az arabeszkek és a lépcsőzetes láncok kitűnő társai a caddy kreppeknek, a finom selymeknek, a fénylő szaténoknak, a látványos lurexeknek. A tunikák finom mozaikos motívumai, a tengeri permetet imitáló kristályok és a mesés kézi hímzések jól megférnek a folyékony hatású, a test szabadságát hirdető anyagok mellett.

Imádnivalóak az élénk mediterrán színek. Mmm, nagyon beszédes, ahogyan a fényes-fémes árnyalatok szerelemre gyúlnak a tengerparti naplemente bársonyos borostyánján. És persze ott vannak az amforák borának mélyvörös tónusai, a olajbogyók mélyzöldjei, az olaj aranyló sárgái, óh, micsoda vizuális sokszínűség! Az időtlen luxust és az érzéki jegyeket az ékszerszerű részletekben kapjuk meg, ezek misztikus aurával ölelik körbe a csodás sziluetteket.

A valódi vörös szőnyeges szettek világához idomulva a mély dekoltázsok, az izgalmas meztelenruhák, a gyöngy-és kristálydíszítések is helyet követeltek maguknak. Láthattunk az 1920-as évek stílusát idéző, a naplemente színeiben pompázó flittereket és a modellek minden lépésénél kacéran táncoló fémes rojtokat, emellett fel-felvillannak az indiai szárik világára emlékeztető sziluettek is. Megjelenik a fátyol és a meztelenség. A szabályos szabálytalanság, a kecses ívek, a leheletvékony burkok a test és lélek kapcsolatát mutatják be.

Zuhair Murad nem szégyelli a nőket piedesztálra állítani. A couture művészetében a nők egyszerre szexisek, gyönyörűek és érinthetetlennek tűnnek. Célja, hogy a ruháiban jól érezzék magukat a nők. A teljes kollekció a szabad és hódító nőkhöz szól, akik tudatában vannak a vonzerejüknek, magabiztosak és mégis játékosak, mint a végtelen tengerek szirénjei.