Az elmúlt kétszáz év ikonjainak - operaénekesek, filmcsillagok és popzenei világsztárok - eredeti fellépőruháin, jelmezein, kellékein, plakátjain, kép- és hangfelvételein keresztül elevenedik meg a dívák története a Magyar Zene Házában. A budapesti időszaki kiállítás a londoni Victoria & Albert Museumból érkezett hozzánk, május 18-tól szeptember 15-ig látogatható. A tárlat érdekessége, hogy helyet kaptak magyar előadóművészek is, akik a hazai ismert nők helyzetét, rendkívüli erejét és kreativitását mutatják be. Soha ennyi meghatározó híresség személyes tárgya nem volt látható egy helyen Magyarországon.

Rihanna, Björk, Whitney Houston, Janelle Monáe, Tina Turner, Cher, Marilyn Monroe, Maria Callas, Edith Piaf, Ingrid Bergman és még sok más jelentős előadóművész személyes történetén – és eredeti fellépőruháin, jelmezein, személyes tárgyain – keresztül mutatja be a dívák történetét a Magyar Zene Háza új időszaki tárlata, a Dívák & Ikonok című kiállítás.

A nagyszabású gyűjteményt a világ legnagyobb iparművészeti- és design múzeuma, a londoni Victoria and Albert Múzeum rendezte. Az eredeti helyszínen 2024. áprilisában zárt a tárlat, majd utazókiállításként először a budapesti Magyar Zene Házában látható, 2024. május 18-ától, majd a szeptember 15-i zárás után a világ több fontos múzeumába utazik tovább. Az egyedülálló kollekció átgondolt és izgalmas dramaturgiával kápráztatja el a hazai közönséget, miközben egy társadalom-és divattörténeti korrajzot is ad a női előadók világáról a XIX. századtól napjainkig. Az ünnepélyes exkluzív megnyitóra meghívást kaptam én is, így a tárlatról helyszíni beszámolót olvashattok itt a blogon.

Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója a nyitóbeszédében kiemelte, hogy "milliárdok rajongása találkozik a dívák történetében. A kiállításon nemcsak a backstage-be pillanthatunk be, hanem a dívák lelkébe is. A kiválasztás egyik fő szempontja az volt, hogy olyan nagy hatású személyiségek jelenjenek meg, akik megváltoztatták a művészet történetét, egyben a nők sorsának, társadalmi szerepének mozgatói, irányítói", majd hozzátette: „hatalmas élmény volt a V&A csapatával együtt dolgozni, minden szakmai támogatást megkaptunk, sőt arra is nyitottak voltak, hogy az eredeti kiállítást magyar vonatkozású tartalommal, hazai előadóművészek történetével is kibővítsük.”

A kiállítást Závogyán Magdolna, kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg. Elmondta, hogy minden generációnak szüksége van példaképekre: "az egyetemes kultúra modernkori története lényegében elválaszthatatlan a dívák csillogó és csodált életétől, nyomot hagyó pályafutásától. Minden előadóművészetben felragyognak olyan nagyságok, akiknek köszönhetően a zene, a színház, a film, a tánc többé már nem ugyanaz, mint előttük volt." 

Kate Bailey, a londoni kiállítás kurátora örömét fejezte ki, hogy az utazótárlat világkörüli útjának első állomásaként a Magyar Zene Házában kapott helyet. Őszinte és megható beszédében rávilágított: a tárlat narratívája azt vizsgálja, hogy hogyan találták meg a nők a hangjukat az idők során, egyben ünnepli a díva erejét és kreativitását. "A kiállítás megmutatja, ahogyan a dívák úttörőként, hangjukkal és személyiségükkel társadalmi változások serkentői voltak. A tárlat magyar résszel kibővítve még nagyobb, bátrabb és büszkébb, mint a londoni volt." 

A zártkörű eseményen részt vett többek között Marton Éva, Sebestyén Márta, Sena Dagadu, Lakatos Mónika, Péterfy Bori és Zsédenyi Adrienn.

Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója, Závogyán Magdolna, a kultúráért felelős államtitkár és Kate Bailey, a londoni V&A kiállítás kurátora tartott beszédet

A fotófal előtt. Ezúton is szeretném megköszönni a meghívást az ünnepélyes megnyitóra a Magyar Zene Háza teljes stábjának. Kiemelten köszönöm Erdőháti Melinda muzeológusnak, kulturális menedzsernek, a tárlat egyik szakmai kiválóságának az exkluzív privát tárlatvezetést. 

Törőcsik Mari bundája fogadta a Dívák&Ikonok című kiállítás ünnepélyes megnyitójára meghívott vendégeket a Magyar Zene Háza bejáratánál. A magyar kulturális élet legtöbbet díjazott alakjának - a Nemzet Színésze, a Nemzet Művésze, a Kossuth-, Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja - személyes tárgya több filmben is felbukkant.

Jászai Mari jelmeze valódi divattörténeti időutazás. A színésznő elsőként játszott Magyarországon antik hősnőket, emellett a Shakespeare drámák és a klasszikus francia tragédiák nagyasszonyaként tartjuk számon.

Isadora Duncan amerikai táncosnő, a modern táncművészet alapítójának Delphos ruhája az 1920-23-as évekből. A test formájához igazodó Mariano Fortuny darab erősen szembement a viktoriánus divattal. Az avantgard művésznő a színpadon és a civil életben is gyakran viselt hasonló öltözeteket - ezt éppen az ókori görög drapériák ihlették -, amelyek kifejezték egyéniségét, nőiességét és szexualitását.

Joséphine Baker külön szekciót kapott a gyűjteményben. A revü királynőjét, a világ legismertebb táncosnőjét, az afroamerikai származású francia előadóművészt a „Bronz Vénusz”, a „Fekete Gyöngy”, és a „Kreol Istennő” néven is emlegették. Kevesen tudják, hogy többször járt Budapesten, kétszer 1928-ban és egyszer 1957-ben.

Greta Garbo gyönyörű portréja az 1931-es Mata Hari című filmből.

A hollywoodi legenda, Bette Davis csodaszép estélyi ruháját a mandzsettán és a zsebrésznél finom nercszőrme borítja.

Marilyn Monroe fekete ruhája az 1959-es Van, aki forrón szereti című filmből.

A magyar operaélet élő legendája, Marton Éva is helyet kapott ebben a nagyszerű tárlatban. A királynői ruhadarabot a Kossuth-díjas művész a Don Carlos című opera első felvonásában viselte, Jean-Pierre Ponnelle francia rendező-fashion designer tervezte.

A nemzetközi operaélet valaha volt legfényesebb csillaga, Maria Callas egy külön szobát érdemelt a dívák között. A roppant elegáns bársonyból készített jelmezt az utolsó operaelőadásán, a Tosca címszerepében a Royal Opera House-ban 1964-ben viselte (a sztár ezután már csak koncerteken lépett fel). A darabot Franco Zeffirelli rendezte.

A francia sanszon királynője, Edith Piaf rendszerint visszafogott, kis fekete ruhában lépett színpadra az 1950-es években. Apró termete és hatalmas tehetsége igazán megindító volt ebben a tárlatban.

A csodálatos Barbra Streisand jelmeze az 1968-as Funny Girl című filmben. Ez a ruhadarab egy igazi film-és divattörténeti relikvia.

Az EMeRTon-díjas magyar énekesnő, előadóművész, Cserháti Zsuzsa ruhája.

Whitney Houston estélyi ruhája, amelyet az énekesnő a 36. Grammy-díjátadón viselt 1994-ben. A Marc Bouwer amerikai designer által tervezett ókori egyiptomi ihletésű, garbós nyakú, fekete sztreccsből készült, több száz sokszínű strasszokkal és gyöngyökkel díszített, valamint arany színű festékkel dekorált alkotásban vette át a Grammy-díjat az év albumáért (a "The Bodyguard" című film zenéje).

Freddie Mercury ezt a bőrdzsekit és cipőt viselte a Queen 1986-os budapesti koncertjén. Viselője személye miatt és az extra magyar vonatkozás okán is ez egy felbecsülhetetlen értékű darab.

A kiállításon bemutatják Janelle Monaé híres "vulva nadrágját", amelyet 2018-ban a Pynk című klipjében viselt a különleges megjelenéséről ismert amerikai R&B/soul énekesnő. Duran Lantink tervező szerint a ruhát a nők felszabadulása, a szexuális szabadság és az egyenlő jogok témái ihlették. 

Sir Elton John 50. születésnapi megjelenése bizonyítja, hogy a díváknak nem kell nőnek lenniük. Az öltözéket Sandy Powell díjnyertes jelmeztervező készítette. Az elképesztő szettet XIV. Lajos Franciaország dekadens Napkirálya ihlette. A csipkével, gyöngyökkel és kristályokkal díszített rokokó ruhán felül egy hatalmas paróka, egy hajó formájú fejdísz és egy 4,5 méteres tollas uszály is tartozik a teljes összeállításhoz. Egyszerűen elképesztő alkotás!

UPDATE: A budapesti Dívák&Ikonok divatkiállítás tematikus bemutatása folytatódik itt a GaborSzakacs Blogon!

Fotók: GaborSzakacs Blog / The Times

Kövess a Facebookon ITT, az Instagramon ITT és a TikTokon ITT!