A Jacquemus vidéki romantikája Versailles-ban

2025. július 02. - gaborszakacs

Egy fehérbe öltözött mezítlábas gyermek nyitotta ki az ajtót Jacquemus legújabb bemutatóján – és ezzel nemcsak a modellek, hanem egy mélyen személyes történet is belépett a kifutóra. A 2025–2026-os tavaszi-nyári ready-to-wear kollekció Versailles Orangerie-jében megrendezett fashion show-ja nem csupán divatesemény volt, hanem egy érzelmi utazás a tervező családi gyökereihez és identitásához. Simon Porte Jacquemus ruhasorozata a rusztikus báj, a visszafogott érzékiség és a kortárs elegancia lenyűgöző fúzióját tárja elénk.

Simon Porte Jacquemus visszatért Versailles-ba a 2025–2026-os tavaszi-nyári kollekciójával, amely az érzelmi mélységet, a rusztikus tiszteletadást és a visszafogott kifinomultságot ötvözte. A népszerű francia márka bemutatóját a kastély légies Orangerie-jében rendezték meg. Már a nyitókép is szívhez szóló: Ennio Morricone érzelmes zenéjére egy fehérbe öltözött, mezítlábas kisfiú szaladt végig a termen, hogy kinyissa a hatalmas, díszes faajtót, ezzel behívva a modelleket a palotában. A szimbolika egyértelmű volt: a gyermek a tervező fiatalabb énjét idézte meg, tisztelegve Jacquemus öröksége és a dél-francia vidéktől a nemzetközi divatvilágig vezető útja előtt.

A mélyen személyes koncepció Simon Porte paraszt-földműves felmenőinek hagyományaiból táplálkozott. Családi fotókból, emlékekből merítve Jacquemus arra törekedett, hogy ősei életmódjának csendes méltóságát és földhözragadt báját lefordítsa a kortárs divat nyelvére. Az eredmény egy olyan kollekció lett, amely egyszerre bensőséges és felemelő, nosztalgikus, mégis minden részletében modern.

Az anyaghasználat kulcsszerepet kapott ebben az érzelmi narratívában. A női darabok alapját szerény pamut- és lenvászon anyagok adták, ezek a hímzett terítőkre, kötényekre, fejkendőkre emlékeztetnek. Az egyszerűség azonban finom bonyolultságba fordult át, ugyanis a bő szoknyák a parasztköpenyeket idézték meg, míg a makulátlan angol hímzéses textíliák légies ruhákká formálódtak. A hagyományos cukorkapapírokból inspirált csíkozás játékos könnyedséget vitt az összeállításokba.

A romantika - ami egyébként a Jacquemus egyik védjegye - ezúttal csendesebb, árnyaltabb formában jelent meg. A nyílt érzékiség helyét az intimitás vette át. Az íves hátkivágások, a meztelen vállak és a finoman keretezett gerincek a vágyakozásról meséltek. A szemérmesség és a vonzerő közötti érzékeny egyensúly egy érettebb tervezői szemléletet tükrözött.

A férfi kollekció a hagyományos szabászat világából indult, ugyanakkor a kortárs frissességet jelenítette meg. A túlméretezett, lejtős vállvonalak és a derékban húzott zakók a „vasárnapi legjobb” öltözékek világát idézték meg – egyszerre voltak ünnepélyesek és földközeliek. A fazonok a regionális büszkeség és a generációs identitás gondolatiságát hordozták magukban.

A gyűjteményben gyakran megjelent a Jacquemus-tól megszokott játékosság is, amely humorral és kézműves finomsággal szólt a vidéki élethez. A bőrből készült kiegészítők cseresznyecsokrokat, fokhagymafonatokat és zöldséges tálcákat formáztak, míg a rozmaringot, póréhagymát vagy aratókosarakat mintázó táskák újabb réteget adtak a vidéki tematikához. Roppant szeszélyessé és mégis részletgazdaggá tették a szetteket.

A bemutató zárójelenete – a fehérbe öltözött modellek vonulása – a márka menyasszonyi vonalának egyre nagyobb sikerét jelezte. Ez az emelkedett finálé nemcsak a kollekció csúcspontja volt, hanem Jacquemus személyes és szakmai fejlődésének vizuális manifesztációja is. A provence-i álmodozóból mára olyan globálisan elismert márkát épített, amelynek irodái Párizsban, Londonban, New Yorkban és Los Angelesben is működnek – mindezt hitelesen, magabiztosan és őszintén kézben tartva.

A 2025–2026-os tavaszi-nyár kollekció minden bizonnyal Jacquemus eddigi legszemélyesebb gyűjteménye, ugyanakkor azt is megmutatja, hogy a tervező egyre otthonosabban mozog a kettős szerepében: jelen van mint történetmesélő és vállalkozó. Saját múltjából merítve Jacquemus olyan víziót épít, amelyben a rusztikus nosztalgia és a kifinomult modernitás egymásba fonódik, egy olyan divatvilágot teremtve, ahol az őszinteség mindig divatos.