Nem csalás, nem ámítás, hölgyeim és uraim, Christian Lacroix visszatért. És nem is akármilyen körülmények között! A belga Dries Van Noten a 2020-as tavaszi ready-to-wear kollekciójának megalkotásához kérte fel a világhírű designert. Az északi minimalizmus és a francia haute couture találkozásából egy magas művészi színvonalú, elképesztően látványos és nőies sorozat született. 
Minden kétséget kizáróan, a divatvilág legnagyobb visszatérése a haute couture ikonjához, Christian Lacroix-hoz köthető. A híres francia designert a belga Dries Van Noten tervező a 2020-as tavaszi ready-to-wear kollekciójának megalkotásához kérte fel. A különleges kollaboráció egy igazán látványos és művészi értékkel bíró bemutatóban teljesedhetett ki elképesztő látványvilággal, nőies szabásvonalakkal és nem utolsó sorban mesés sziluettekkel.
Anna Wintour első címlapja az amerikai Vogue-nál 1988-ban. Semmi pompa vagy erőltetett fényűzés, csupán egy boldog lányt mutat be, aki farmert és egy kristályokkal díszített Christian Lacroix pulóvert visel. Ezzel új korszak kezdődött Wintour és Lacroix életében, illetve a Vogue történetében.
A kortárs divat talán legkiemelkedőbb divattervezője Christian Lacroix. A francia haute couture művész valósággal berobbant a nemzetközi divatélet vérkeringésébe, amikor megnyitotta a saját nevével fémjelzett üzletét. A sajtó egyenesen Christian Dior közvetlen örökösének nevezte, ugyanis a korszakalkotó és forradalmian merész újításai Dior New Look-jának erejével hatottak. Lacroix stílusát az extravagáns érzékiség, a túláradó nőiesség, a merész minták és a bonyolult szabásvonalak határozták meg, egy eklektikus, a vagány és a tarka jegyek új értelmet adtak az eddig klasszikus vonalon mozgó haute couture-nek. Inspirációja roppant széleskörű volt, a katolikus jelképrendszerektől kezdve a cirkuszi jelmezeken át a barokk építészetig terjedt, középpontjában pedig a magabiztos és stílusos nő állt. Lacroix művészettörténeti tanulmányokat folytatott, ám a divat iránti rajongása sokkal erősebbnek bizonyult, tehetségére felfigyelt a szakma is, a Jean Patou-ház vezető tervezője lett. 1986-ban kifutóra vitte az ikonikus Le pouf-ot, azaz a buborékszoknyát, ezzel pedig szembement a kor túlzottan maszkulin és elkeskenyedő szettjeivel. Visszahozta a nőies vonalakat és az élettel teli színeket, kollekcióiba rendre beemelte a népi motívumokat, a 18. századi merev fűzőket, a széles selyemszalagokat és az ékköves tiarákat. Formabontó díszítései a couture halhatatlan művészei közé emelték. Ám a mesésen ívelő pálya egy szempillantás alatt porba hullt, ugyanis a Lacroix-ház roppant veszteséges vállalkozásnak bizonyult amellett, hogy egyéb saját márkás termékek - parfümök, farmerek és készruhák - megjelentek az üzlet polcain. A brand alapítója, finanszírozója, Bernard Arnault 2005-ben eladta a céget, amely 2009-ben csődöt jelentett, egyúttal Christian Lacroix elveszítette a nevével fémjelzett márkája felett az ellenőrzést. A francia haute couture egén azóta egy hatalmas űr tátong.
„Szörnyen hangzik, de a legizgalmasabb öltözékek általában a legszegényebb emberektől erednek.” – Christian Lacroix
És akkor jött a belga divat fenegyerek, Dries Van Noten, aki az eklektikus fényűzés és romantikus nagyvonalúság égisze alatt felkérte Christian Lacroix-t egy nagyszerű együttműködésre a 2020-as tavaszi kollekciójához. Ezt a közös munkát a bemutatóig sikerült titokban tartaniuk, a fináléban tapsrendre érkező tervezők láttán a meghívottak katartikus üdvrivalgásban törtek ki. Hogy miért? Mert Van Noten és Lacroix a saját személyiségüket és magas szintű művészetüket olyan csodás egységben prezentálta, hogy attól a divatkritikusok szava is elállt.
Izgalmas ready-to-wear darabnak álcázott couture ruhák sorakoztak a kifutón a jellegzetes Lacroix-tollakkal és -selyemszalagokkal. A puritán északi minimalizmus és a francia túláradó romantika némi barokk felhanggal kitűnően működött. Az 1980-as évekből „öltözködés öröme” szlogenre felhúzott sorozat egyszerre volt alkalmi és ünnepi, vonzó és giccses, monokróm és túláradóan színes. A tarka zebrák és vadóc tigrisek flamenco szoknyákban táncra perdültek, az idő lelassult, a hordhatatlanság pedig néhány másodpercre hordhatóvá vált. Van Noten túlméretezett pulóvereit Lacroix sifon szoknyáival párosították, amihez brokát cipőket és hímzett kabátokat adtak a modellekre. A gazdag hímzések és a gyöngyözések a jelmezszerű sziluetteket az haute couture minősége felé terelték. A csupán egyszezonos együttműködés valósággal elhomályosította az uniformizálódó ready-to-wear szettek kínálatát ebben az évszakban. Friss és érzéki, üde és élettel teli, kacér és különc egyszerre. Ruháik a kreativitás, a szupernőies megjelenés és a tömegből kiemelkedni vágyó egyéniségek szimbólumai is lehetnének. Hölgyeim, íme a tökéletes inspiráció egy élettel teli és színes gardrób kialakításához!
Dries Van Noten x Christian Lacroix 2020 tavaszi ready-to-wear kollekciója lenyűgözte a szakmát
Photos: Alessandro Lucioni / Gorunway.com / Vogue
Megtalálsz a közösségi oldalakon is. Ha tetszett a bejegyzés, akkor lájkolj a Facebookon és kövess az Instagramon!
