GaborSzakacs

A garbó - Egy legendás alapdarab igaz története

2020. január 09. - gaborszakacs

Titkozatos, komoly, visszafogott és igazán szexi, ugyanakkor játékos, bohém és szembemegy az aktuális irányzatokkal. Egyszerű és határozott vonalvezetésének köszönhetően - a társadalmi és anyagi pozíciótól függetlenül - nagyon népszerű, a férfiak és a nők ruhatárában egyaránt megjelenik. Praktikus, mivel egyszerre betölti a kellemesen melegítő pulóver és a nyakat védelmező sál szerepét. Az amerikaiak turtleneck-ként emlegetik, az angolok csak poloneck-nek hívják, hazánkban a legendás svéd filmcsillag, Greta Garbo hatására garbó néven terjedt el. A következő összeállításban megismerhetetitek a letisztult elegancia legnépszerűbb alapdarabját és annak különleges történetét.

71750978_2746943041984824_8162804840351662080_o.jpg

Egykor munkásruha volt, ma a ruhatárunk része

Akár a mesében... Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy népszerű ruhadarab, ami a zord téli időjárásban is kiválóan megállta a helyét. Mivel praktikus és kényelmes viseletnek tűnt, egyszerű és visszafogott vonalainak köszönhetően nagyon ismert lett. Az 1990-es évek első felében több fast fashion márkának köszönhetően virágkorát élte, napjainkban a jó ízlés szinonimájának is tekinthető a magas nyakú pulóver, azaz a garbó. Eleinte csak férfiak viselték, később a női ruhatár szerves részévé vált. A letűnt korok arisztokratikus kisugárzását idézi meg, komolyságot és határozottságot sugall. Előnye, hogy könnyen kombinálható a sportos, a hétköznapi és az elegáns szettekhez is. A vékonyabb pamutból és a vastagabb kötött gyapjúból készült verziója is igen keresett.

A letisztult szabása, klasszikus eleganciája miatt én is nagyon szeretem a garbót. Gyakran hordom baráti találkozókra, de felvettem már egy-egy kiemelt hazai divateseményre is.

Ez a pulóver soha nem megy ki a divatból!

A garbó története egészen a középkorig nyúlik vissza, amikor egyfajta védelmi funkciót látott el a lovagok páncélja és láncmellénye alatt. Bár erőt és férfiasságot sugároztak ezek a harci viseletek, rendkívül kényelmetlennek és hangosnak bizonyultak. A láncszemek állandó csörgését tompítani kellett valamilyen alsóruházattal, a nyakat és a törzset is védeni kellett a fém hideg éleitől. Ezért egy magasabb nyakú inget hordtak a harci szerelésük alatt, ezáltal a mozgásukat is megkönnyítették a súlyos teher alatt. A XV-XVI. században jelentek meg a garbó előfutárai, ám ezek sokkal bonyolultabb formát öltöttek, mint a mai minimalista társaik. Az úgynevezett ál-garbónyakak ebben a korban csőszerű, visszahajtott gallérként a ruha részét képezték. Hatalmas keményített fodrokat hordtak, ezek mérete és térfogata a külvilág számára  a társadalmi rangot mutatta, valójában a látványos bőrbetegségek elrejtését szolgálták. A mai garbó forma az 1800-as években a munkásosztály öltözködési szokásaiban jelent meg, mivel ez akkor egy kényelmes és funkcionális darab volt. Több korabeli fotón sportruházatként feltűnik a csőnyakú pulóver is, eleinte az új-skóciai hokicsapat tagjain, majd az angol biciklisták viselték, később a pólójátékosok kedvencévé vált. Innen ered a brit poloneck (azaz pólónyak) megnevezés.

garbo-_ir_halaszok_munkasok.jpg

Ír halászok az 1900-as évek elején

Az 1900-as évek elején még felbukkant a garbó egy-egy fodros nyakú verziója is az előkelő körökben, de az I. világháború kezdetével egyre szerényebb körülmények közé kényszerült. 1920 környékén már a munkások és a matrózok népszerű viselete lett. A hideg szélben a hajó fedélzetén kellett szolgálatot teljesíteniük, a sál akadályozta őket a mozgásban és még veszélyesnek is számított. Eleinte fésűsgyapjúból gyártották csőszerű nyakrésszel a kezdetben gombbal, később húzózárral praktikussá tett darabokat. A rugalmas anyagok megjelenése után ezekre a záró elemekre már nem volt szükség. Érdekesség, hogy korábban csak a férfiak öltözködésében volt jelen, ezekben az évtizedekben a szüfrazsett mozgalmak feminista élharcosai a női ruhatár szerves részévé tették. A II. világháborúban pedig már az amerikai haditengerészek egységes formaruhájaként terjedt el a turtleneck (azaz a teknőcnyak).

garbo-matroz_1918_turtleneck.jpegEgy matróz az I.világháború idején, 1918-ban turtleneck-et visel.

Az 1940-es és 50-es években a tervezők lehetőséget láttak benne, így egyre több színben, anyagból és fazonban kezdték el gyártani. Ikonikus ruhadarabbá vált, így az ügyeletes hírességek, a legnagyobb hollywoodi sztárok is népszerűsítették. Amíg Greta Garbo a tekintetét és az eleganciáját, addig Jayne Mansfield a szexi stílusát hangsúlyozta a magas nyakú és hosszú ujjú ruhadarabbal, Marilyn Monroe, Lana Turner és később Audrey Hepburn a sweater girl, azaz a pulóveres lány szerepében tündökölt.

„Nem divat, ami nem terjed el.” – Coco Chanel

A fekete garbó az 1950-es évektől az egzisztencialisták megkülönböztető jegye, majd az amerikai mainstream meghatározó elemeként vonult be a viselettörténetbe. A könnyű anyagokból előállított garbókat a tizenéves lányok farmerrel és színes kiegészítőkkel kezdték hordani, a divatlapok is felfigyeltek rájuk. A bohém beat-korszak is magáévá tette, az erős, független és felvilágosult nő jelképeként használták.

garbo-_mm.jpg

Marilyn Monroe is imádta a garbót

garbo-_jersey_turtleneck_by_pierre_balmain_1964.jpg

Jersey garbó 1964-ből Pierre Balmain kollekciójából

Az 1990-es évek elején a népszerű utcai ruházatot forgalmazó cégek, többek között a Gap széles körben elterjesztette, kulcsfontosságú alapdarabként illesztette a divatba. Azóta már szinte mindenféle anyagból készítettek garbót a gyapjútól a pamuton és selymen át a műszálig. Megjelentek a kötött és vékony textíliákból levarrt verziók, ujjas és ujjatlan, mintás és színes kiadásban. Még a formális megjelenéshez ragaszkodó business look is teret engedett a garbónak, mivel egy jól szabott zakóval vagy blézerrel igazán jól mutat.

garbo_-james_bond.jpg

A modern szuperhős, James Bond is gyakran visel garbót.

Számtalan filmben felbukkant, a James Bond-mozik állandó szereplője. A sztárok töretlenül imádják. A neves magazinok címlapjain és a privát életében is előszeretettel viselt garbót többek között Clark Gable, Charles Bronson, Steve McQueen, Kirk Douglas, Sean Connery, George Clooney, Brad Pitt, Jeff Goldblum, Samuel L. Jackson, Brigitte Bardot, Diane Keaton, Julia Roberts, Debra Messing és Jennifer Lawrence. Steve Jobs, az Apple alapítója annyira kedvelte a klasszikus fekete garbót, hogy szinte minden eseményen ebben jelent meg, állítólag több száz darabot vásárolt ugyanabból a márkából. A letisztult elegancia hírnökeként Pierre Balmain, Hubert de Givenchy, Raf Simons és Vera Wang is tervezett garbót, Michael Cinco, Ralph Lauren, Tom Ford és Zac Posen maga is gyakran hordja ezt a reneszánszát élő alapdarabot.

Világhírű tervezők, akik maguk is szívesen hordanak garbót: Michael Cinco, Ralph Lauren, Tom Ford és Zac Posen

Filmsztár és divatikon - az isteni Greta Garbo

Az egyetemes filmtörténet legfényesebb csillaga a mai kor emberének már csak a megkopott fekete-fehér filmekről és a róla elnevezett ikonikus ruhadarabról, a garbóról lehet ismerős. Ám aki egy kicsit is jártas a filmvilágban, az pontosan tudja, hogy Greta Garbo a XX. század egyik legismertebb színésznője. A némafilmek korában lett népszerű, mindössze 36 évesen hátat fordított a mesés karrierjének. Nézők milliói imádták, ám a legenda szerint ő egy kis egyedüllétre vágyott. Méltóságteljes kisugárzása, melankolikus karaktere és búgó hangja a kor nőideáljává tette. Nem szerette a divatot és a külsőségeket, ám stílusa legendás lett.

 „Sose mondtam, hogy ’Egyedül szeretnék lenni.’, csak azt, hogy ’Szeretném, ha hagynának egyedül lenni’. Nagy a különbség a kettő között.” - Greta Garbo

greta-garbo.jpg

Az Oscar-díjas svéd színésznő 1905. szeptember 18-án Stockholmban Greta Louisa Gustafsson néven látta meg a napvilágot. A kis Greta nem élvezhette sokáig a gyermekéveket, apja korai halála miatt 14 évesen ott kellett hagynia az iskolát és egy fodrászatban kapott kisegítői állást. Később egy áruházban dolgozott, kedvenc időtöltése a sztárokról szóló lapok olvasása volt. Szépségére hamar felfigyeltek a munkahelyén, modellként foglalkoztatták, bekerült az áruház hirdetéseibe. A fényképeknek köszönhetően szerepet ajánlottak neki egy vígjátékban, majd színi tanulmányokat folytatott. Itt ismerkedett össze a kor híres rendezőjével, Mauritz Stillerrel, aki főszerepet adott neki a Gösta Berling című filmben. A mozi nemzetközi siker lett, Hollywood tárt karokkal fogadta a fiatal tehetséget. Stiller a Garbo művésznevet választotta neki a kevésbé jól csengő Gustafsson helyett - a legenda szerint Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ihlette a döntésben. Greta gyorsan beilleszkedett a filmes körökbe, megtanult interjút adni, öltözködni, új szemöldököt és frizurát is kapott. 1925-ben a Metro-Goldwyn-Mayer szerződés ajánlott neki. Ekkor a némafilmes színésznő még alig beszélt angolul.

„Akik Hollywoodról álmodoznak, nem sejthetik, hogy valójában milyen nehéz…”- Greta Garbo

Első hangos filmje, az Annie Christie főszerepéért Oscar-díjra jelölték. A korszak sztárjával, John Gilberttel remek párosnak tűntek a vásznon, a magánéletük is lassan összefonódott. Gilbert háromszor kérte meg a kezét, ám ő „a feleség olyan csúnya szó” válasszal háromszor kikosarazta. Garbo tragikus sorsú asszonyokat, drámai alakokat formált meg, búgó hangja és különleges kisugárzása miatt Hollywood az elérhetetlen díva mítoszát kreálta köré. Elképesztő műgonddal ápolták a tartózkodó wamp karakterébe helyezett művésznőt, így tehetségét soha sem tudta igazán kibontakoztatni.

Eljátszotta Anna Kareninát, Mata Harit, a Grand Hotel szomorú balerináját, A kaméliás hölgyben Camille-t,  a legnagyobb alakításaként mégis a Krisztina királynőt jegyzik. Sikerének titka minden bizonnyal az lehetett, hogy ebben a karakterben valójában önmagát kellett alakítania. Krisztina svéd királynő volt a XVII. században. Okos, művelt és különc, aki egyedülálló módon saját akaratából mondott le a trónról és életének hátralévő részét a kultúrának és a művészeteknek szentelte.

„Nem akarok egy buta csábító lenni. Nem látom annak értelmét, hogy felöltözzem szépen, és semmi mást ne csináljak, csak elcsábítsam a férfiakat a filmvásznon.” - Greta Garbo

Karakteréből adódóan megengedhette magának, hogy különc legyen. Soha nem osztott autogramot, nem válaszolt a rajongói levelekre, élete során mindössze 14 interjút adott. Kizárólag reggel kilenc és délután öt óra között volt hajlandó forgatni, ha olyan kedve volt, akkor még a rendezőt is kiküldte a felvételről, hogy jobban tudjon koncentrálni. Kedvére válogatott a szerepek között. Egyszer még Lawrence Olivier-t is lecseréltette egy filmben, mert nem találta elég jónak. Igazi öntörvényű egyéniség volt, aki utálta Hollywood álszent csillogását.

A tragédiák sora után 1939-ben Ernst Lubitsch filmjében, a Ninocskában az akkor már világhírű színésznő a komikai adottságait is megvillanthatta, így a hűvös Garbo-imázs megváltozott. George Cukor 1941-es vígjátéka, A kétarcú nő hatalmas bukás lett. Garbo teljesen összetört. Soha többé nem állt kamera elé annak ellenére, hogy több produkcióban is számítottak rá. Rövid filmes karrierje ellenére négyszer jelölték Oscar-díjra. 1954-ben a művészi teljesítményéért életműdíjjal tüntették ki, ám ezt nem vette át.

greta-garbo2.jpg

A filmcsillag magánélete sem volt hétköznapi. Számos románcot folytatott, de soha nem ment férjhez, ugyanis a saját neméhez (is) vonzódott. Megismerkedett Mercedes de Acostával, aki versekkel halmozta el, a sajtó számára ez a viszony tabu volt. De Acosta egy botránykönyvben kiteregette a kapcsolatuk részleteit, így Garbo megszakított vele minden szálat. A hírek szerint szeretői között volt Marlene Dietrich és Mimi Pollak is. Garbo New Yorkba költözött, ahol szinte remeteként élt. Teljes magányát hatalmas sétákkal oldotta. Szeretett utazni, mindig álnéven vásárolta meg a két repülőjegyét, hogy ne üljön mellette senki. Látták a francia Riviérán, Olaszországban és Svájcban is barátai körében pihenni. Utolsó éveiben megszakította minden kapcsolatát, egy New York-i kórházban tüdőgyulladásban halt meg 1990. április 15-én. Stockholm külvárosában, Skogskyrkogadenben helyezték végső nyugalomra.

„Mindenki csak egyszer él. Azt hiszem, ez az egy elég is.” – Greta Garbo

Greta Garbo ünnepelt filmcsillag volt, ennek ellenére nem voltak sztárallűrjei. Nem ivott és nem dohányzott. Nem szerette a divatot sem, mégis divatot teremtett. Magas nyakú, hosszú ujjú pulóvereket hordott, ezeket hazánkban róla nevezték el. Megjelenése egyedülállónak számított, imádta a bő ruhákat, a széles öveket, a bőrzekét, a lapos sarkú cipők elterjedését pedig egyesek neki tulajdonítják. Hűvös eleganciája, szépsége és szellemi öröksége a halhatatlan hollywoodi ikonok közé emelte. Svédország méltó emléket állított neki, 2016 októberétól Greta Garbo képmása díszíti a svéd százkoronást.

Photos: GaborSzakacs, Instagram, The Business of Fashion, Vanity Fair, Vogue

Forrás: https://bcmagazin.hu/author/szg/

Megtalálsz a közösségi oldalakon is. Ha tetszett a bejegyzés, akkor lájkolj a Facebookon és kövess az Instagramon!

A bejegyzés trackback címe:

https://gaborszakacs.blog.hu/api/trackback/id/tr9815394648

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása