A párizsi Haute Couture Week egyik izgalmas eseményének a Hotel Regina Paris adott otthont. Franck Sorbier a szálloda elegáns szalonjait ezúttal kifutóvá változtatta, hogy a szakmai közönség megtekinthesse a 2026-os őszi-téli haute couture kollekcióját. A divatbemutató inkább emlékeztetett egy élő performanszra vagy színházi előadásra, mint klasszikus catwalk show-ra. A modellek nem egyszerűen végigsétáltak a termen, hanem karakterekké váltak: megjelentek, eltűntek, majd újra felbukkantak a szalonok között, mintha egy századfordulós történet szereplői elevenedtek volna meg a nézők előtt. Erre a couture-élményre meghívást kaptam én is, így a következő összeállítás egy helyszíni beszámoló is egyben.
A névre szóló ülőhelyem a Hotel Reginában és az haute couture előadás kellékei, benne Franck Sorbier parfümje
A Le Parfum des Globe-trotteuses – A világjárók illata – című kollekció az Elsewhere Seekers (Máshol keresők) gondolatára épült. Franck Sorbier francia divattervező a 2026-os őszi-téli haute couture szettjeiben az utazást nem földrajzi értelemben, hanem kulturális és szellemi kalandként értelmezte. A történet a Belle Époque optimista korszakába vezetett vissza, amikor Párizs az 1900-as világkiállítás révén a világ találkozási pontjává vált, az utazás pedig egyszerre jelentette a tudás, a kíváncsiság és az elegancia keresését.
A képzeletbeli történet szerint a frissen megnyílt Hotel Regina vendégei – felfedezők, írók, arisztokraták, művészek és táncosok – indulás előtt gyűlnek össze, hogy világkörüli útjuk első állomásán találkozzanak. A bemutató így egy folyamatosan kibontakozó narratíva lett, amelyben minden megjelenő alak egy új fejezetet nyitott meg.
Az utazás Marco Polo krónikáit és Jules Verne fantáziavilágát idézte meg. A képzeletbeli útvonal az Orient Expressz fedélzetétől a Normandie és a Queen Mary legendás óceánjáróin át egészen a Selyemútig vezetett, miközben Tibet, Nepál, Bhután, India, Vietnam és Közép-Ázsia kultúrái inspirálták a kollekció vizuális világát. Ezek a motívumok azonban nem egzotikus díszítőelemként jelentek meg, hanem a kultúrák közötti párbeszéd, a tisztelet és a kíváncsiság kifejezéseként.
Franck Sorbier ruhái valódi mestermunkák voltak. Oszmán ihletésű kabátok, antik japán kimonók hímzései, üzbég ikat motívumok, perzsa palmetták és mogul ornamentikák épültek be a couture alkotásokba, mintha egy hosszú utazás során összegyűjtött emlékek öltenének testet. A tollpihe könnyedségű selyemorganza, a gazdag bársonyok, a különleges jacquardok és a fekete, fehér, vörös, arany és ezüst színpaletta egyszerre idézték meg a történelmi luxust és a kortárs haute couture kifinomultságát.
A kollekció egyik visszatérő eleme a nadrág volt, amely Sorbier értelmezésében a női szabadság szimbóluma. Az alkotó ezzel arra emlékeztetett, hogy az utazás, a felfedezés és az önrendelkezés ma is ugyanúgy része a női identitásnak, mint több mint egy évszázaddal ezelőtt.
A helyszín választása önmagában is jelentéssel bírt. A Hotel Regina egyrészt a Belle Époque egyik ikonikus párizsi szállodája, másrészt az a hely is, ahol 1919-ben megalapították a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségét. Sorbier ezzel finoman arra is utalt, hogy a divat az egyetemesség, az emberség és a kulturális összetartozás közvetítője is lehet.
Franck Sorbier számára az haute couture jóval több a rendkívüli kézműves tudás demonstrációjánál. Bemutatója egy költői utazás volt a kultúrák, a történelem és az emberi kíváncsiság világában, ahol minden ruha egy új történetet mesélt el. A Hotel Regina szalonjaiban eltöltött délután végére a nézők egy olyan világ részévé váltak, amelyben a divat valóban közös nyelv lett és hidat teremtett az emberek, a különféle kultúrák és a történelmi korszakok között.

Figyelem! A cikkben szereplő fotók szerzői jogvédelem alatt állnak, továbbközlésük csak írásbeli engedéllyel lehetséges!
Fotók: Franck Sorbier Official / GaborSzakacs Blog
Kövess a social media platformokon is: a Facebookon ITT, az Instagramon ITT és a TikTokon ITT!



























