A kézművesség szimbolikája és az identitás csendes performansza kapott főszerepet a párizsi Palais de Tokyo kifutóján. Phan Huy az első couture kollekcióját mutatta be a divathéten, amelyhez a vietnámi vidéki élet töredékeiből merített ihletet – ezeket őszinte történetekké, később finom szövetekké szőtte. A kézi díszítésű, szoborszerű viseletekkel bebizonyította, hogy a couture valódi ereje nem a látványosságban, hanem a gyökerekhez való visszatérésben rejlik.


Phan Huy fiatal és elismert vietnámi divattervező, akinek alkotásait hírességek, előkelő hölgyek, királyi családok és közéleti személyiségek is viselték már. A művész legfőbb célja, hogy az ügyfelei kitűnjenek a tömegből. Szenvedélyesen rajong hazája etnikai sokszínűségéért, a vietnámi emberekért és tájakért, Délkelet-Ázsia jellegzetességeit gyakran beépíti a kollekcióiba.
Márkáját a vonzerő és a romantika jellemzi, munkáit az organza, a sifon, a tüll és a selyem finomságai, valamint a bézs, a barna és a bronz meleg tónusai uralják. Műhelyében a nagy tapasztalattal rendelkező kézművesek értelmezik és megvalósítják a vízióit, majd kézzelfoghatóvá teszik azokat. A hírnevét a bonyolult kézi hímzésekkel, a finom gyöngydíszítésekkel és az egyedi szövetfelület-kezelésekkel alapozta meg.
Phan Huy a Palais de Tokyo falai között mutatta be első couture kollekcióját, amelyben Vietnam lelke és Párizs eleganciája találkozott. A tehetséges divattervező 2025-ös őszi-téli kollekciója nem a nagyszabású debütálásról, sokkal inkább a csendes tisztelgésről, a gyökerekről és a mindennapok szépségéről szólt.
A harminchat megjelenésből álló gyűjteményben a vietnámi kultúra emlékei keltek életre. A meghívottak igazi kulturális varázslat szemtanúi lehettek: a nón lá (kúpos kalap) kristályokkal kirakott változata különleges fényprizmává vált, a Quat Giay (papírlegyező) dekoratív részletté alakult, a halászhálók, bambusz- és banánlevelek, a szalmakazlak és a cinktetők ihlette textúrák pedig tapintható emléktöredékként jelentek meg. Phan Huy újrateremtette a hagyományokat és jelen időbe helyezte azokat, hogy a múlt a mában lélegezni, létezni tudjon.
Az építészből lett divattervező nyolc hónapot szentelt az első couture kollekció megalkotására. Technikai bravúrjai – a színváltós, rugalmas hálók, a 3D-s szabászat, a szobrászi drapéria és a mesteri kézimunkák – a couture kifinomultságát ötvözték a természet és a vidéki élet ihletett formáival. A ruhák a fatörzsek erezetét, a teraszos rizsföldek vonalait, a szalma rétegeit vagy a lebegő sárkányok kecsességét idézték meg, egyfajta hordható építészetté, viselhető műalkotásokká váltak.
A színpalettában a vietnámi táj földtónusai köszöntek vissza, láthattunk égetett agyag, perzselt szén és napsütötte mész árnyalatokat is, ezek a történelemmel telített színek a hitelesség érzetét erősítették, messze túlmutatva a divat megszokott kliséin és szabályain.
A szoborszerű sziluettek és a mélyen személyes történetmesélés együtt emelték Palais de Tokyo brutalista terét szinte szakrális hellyé. A designer nem a látványosságra törekedett, hanem az őszinte emlékezésre, a csendes történeteken keresztül elmondott, eddig figyelmen kívül hagyott részletek méltóságára.
Phan Huy ezzel a debütálással nemcsak belépett a párizsi couture naptárába, hanem kibővítette annak érzelmi és kulturális szókincsét. A származás bensőséges, kitörölhetetlen jelentőségéről beszélt, bizonyítva, hogy a couture nemcsak a megújulásban, hanem a visszatérésben is rejlik.
Phan Huy 2025-ös őszi coture kollekciója a párizsi divathéten
Fotók: Getty Images / Phan Huy Official
Kövess a közösségi oldalakon is: a Facebookon ITT, az Instagramon ITT és a TikTokon ITT!



































