Ezt az igencsak elgondolkodtató kérdést tette fel Maria Grazia Chiuri divattervező a Dior 2020-as tavaszi couture kollekció bemutatóján. A patinás francia divatház vezető designere az ismert amerikai feminista képzőművésszel, Judy Chicagoval közösen alkotta meg a legújabb ruhasorozatát, amelyben a kreativitást és a nőiességet állították párhuzamba. A mesés ruhakölteményekben – a női test szépségének kiemelésével – a görög-római istennőket és a modern nagyvárosok öntudatos amazonjait keltették életre. Kivételes gyűjtemény kivételes nőknek!
A nők. Napjainkban már nemcsak a szerető feleség, a gondoskodó családanya, a példás háziasszony és a megbízható barátnő feladatkörében kell helyt állniuk, hanem kiváló munkaerőnek, vezetőnek, politikusnak is kell lenniük.
A fennmaradt dokumentumok alapján jól látható, hogy egyik korban sem volt könnyű nőnek lenni, még akkor sem, ha valaki éppen egy tehetős vagy befolyásos család leánygyermekeként látta meg a napvilágot. Az ókori Egyiptom és Róma, a puritán középkor, a reneszánsz is mostohán bánt a lányokkal és asszonyokkal, a barokk féktelensége és hedonizmusa másodrendű pozícióban tartotta őket. Az iparosodás, a gazdasági fejlődés sokat változtatott a helyzetükön, az önálló karrierépítés lehetősége, az egyenjogúságért való küzdelem, a szavazati jog megszerzése és a feminista mozgalmak elindulása mind-mind reményt adtak egy szebb jövőhöz.
A nők mindig is okosak, szépek és magabiztosak voltak, az intuícióikkal és a mindent elsöprő energiáikkal az emberiség fejlődését segítették. Némelyik korban a túláradó szexualitásukkal és a telt idomaikkal, máskor a törékeny alkatukkal és a kifinomult eleganciájukkal váltak ideálokká. A művészetben a szépség és a szerelem megtestesítőiként bukkantak fel, a valaha élt legnagyobb festők, szobrászok, építészek, írók, zeneszerzők és divattervezők egy-egy valós vagy elérhetetlen nőkép – ha úgy tetszik, akkor nevezzük múzsának – köré komplett életműveket húztak fel.
A XXI. század fejlett országaiban az úgynevezett „valódi nő” – nem szeretem ezt a kifejezést, mert minden nő igenis valódi – került előtérbe, aki a férfi egyenrangú társa – szellemi, anyagi, szociális és szexuális értelemben is –, önálló karriert épít, odaadó családanya, normál testalkatú – nem szégyelli a pluszkilóit –, emellett nyitott a világra, szókimondó, szexi és stílusos egyszerre. Ők a modern kor múzsái. Köztünk élnek, ránk mosolyognak a pénztárnál, leülnek mellénk a villamoson, megoldják a problémáinkat a telefonos ügyfélszolgálaton. Lányok és asszonyok, anyukák és nagymamák, a valódi nők. Valóságos nőerőművek.
Maria Grazia Chiuri a roppant erős női energiákba kapaszkodva alkotta meg a Christian Dior 2020-as tavaszi haute couture kollekcióját. A patinás divatház kreatív igazgatója a különleges szobrairól és installációiról ismert amerikai feminista képzőművészt, Judy Chicagot kérte fel egy közös projektre. A couture szezon előtt hat hónappal a két művész megalkotta a tematikát, ami a nőiesség ereje, a születés csodája és a női szimbólumok használata a kortárs divatban. A Dior show helyszínét a párizsi Rodin Múzeum biztosította, a kertjében felállította hatalmas fehér buborékszerű kiállítótérben egy szülőcsatornára emlékeztető folyosó vezetett a méh alakú kifutóhoz. Elképesztően izgalmas, látványos, kreatív megoldás és erőteljes kifejezési forma egy igencsak patriarchális világban!
A pogány istennők imádata, az ókori művészettörténeti alkotások és a vallási szimbólumok mind-mind felbukkantak a Dior bemutató kifutóján. Maria Grazia Chiuri a tőle megszokott hagyománytisztelettel és erőteljes vonalvezetéssel dolgozott. A görög-római istennők testalkatát és Botticelli szépségideálját vette alapul, így a test arányait és előnyös részeit kiemelve hozta létre az egyes couture kreációkat. Érdekes, hogy ezúttal nem a minták, hanem az ívek és a szabászati megoldások kaptak nagyobb hangsúlyt, a sziluetteket egy-egy ékszerrel, kiegészítővel vagy szandállal tette tökéletessé. Gyakran alkalmazott varrás nélküli kézműves technikákat, többek között a fonást, a csavarást, a hurkolást, a csomózást, ügyesen játszott a redőkkel, na meg az anyagok esésével és azok drapériaszerű leomlásával. A fátyolszerű ruhák könnyedsége, a szimmetria-aszimmetria használata, a nyakkivágások vezetése és a derék-csípő hangsúlyozása mind-mind a női termékenység ősi szimbólumaiként keltek életre. Az arany lamék, az ezüstös fényű selymek, a fehér organzák és a halványkék tüllök mellett felbukkantak egy-egy erőteljes vörös és zöld szövetek is, érzékeltetve az egyensúlyt a romantikus lélek, a szenvedély és a magabiztosság szentháromságában.
Chiuri a kifutóra érkező ruhákon túl a show helyszínére feminista feliratokkal kivarrt zászlókat és molinókat rendelt, amelyekkel a nők társadalomban betöltött helyére és szerepére hívta fel a figyelmet. "Mi lenne, ha a nők uralnák a világot?" - kérdés volt olvasható a falról lelógó legnagyobb hímzett textílián. Vajon mi történne, ha a politikában a vezető pozíciókat nők töltenék be? Hogyan alakulna a világ, ha a gazdasági élet szereplői, a cégvezetők között is csak nők lennének? Izgalmas és érdekes felvetések ezek egy olyan társadalomban, ahol a férfiak mellett a nő csak második és gyenge lehet. Az ember csupán a végletekben tud gondolkodik? Miért nem kerülhetünk végre egyensúlyba, egy új egyensúlyba, ahol a férfi és a nő egymás társai és nem egymás alárendeltjei? Irónia, felerősödött ideológiák és jövőbe tekintés egy Dior couture kollekció kapcsán, amelyben nem számít a kor, a testméret, az alkat vagy hogy éppen milyen kultúrából érkeznek a nők. Az elfogadás és a szépség ünnepe a modern istennők hatalmának megtestesülésében.
A Christian Dior 2020-as tavaszi couture kollekciója roppant nőies és klasszikus ruhákat vonultatott fel
"Mi lenne, ha a nők uralnák a világot?"
Photos: Alessandro Lucioni / Gorunway.com / Vogue
Megtalálsz a közösségi oldalakon is, lájkolj a Facebookon és kövess az Instagramon!