Vannak ruhadarabok, amelyek egyszerűen alkalmatlanok a hétköznapi viseletre. Ezeket adott divattervezők sajátságos önkifejezési formának, saját márkájuk presztízsének emelésére használják. Művészi értékük felbecsülhetetlen. A kínai haute couture első számú nagyasszonya, Guo Pei 2017-es tavaszi kollekciója a 18. századi pompát, a díszes katedrálisok lélegzetelállító freskóit és vallási jelképeit vonultatja fel. Egy ámulatba ejtő gyűjtemény következik, amelynek minden darabját szívesen viselné a rokokó divatikonja, Marie Antoinette is.
Közhelyes, ám minden szavában igaz mondás, hogy nincs új a nap alatt. Így van ez a divat állandóan változó folyamatában is. Egyes ruhadarabok vagy azok elemei mesés karriert futnak be, majd szépen lassan a feledés homályába merülnek. Néhány évtized múlva valaki újra rátalál az anno fantasztikus karriert befutott darabra vagy irányzatra, leporolja, felfrissíti, hozzáadja a saját gondolatait és újra piacra dobja. Ezek szerint napjaink tervezői, kreatív szakemberei kifogytak az ötletekből, hogy csak a múlt maradékából próbálnak kihalászni valamiféle használható ötletet? A modern, felgyorsult életvitel hatására nem tudunk újat létrehozni csak másoljuk a letűnt korok ikonikus jegyeit? Dehogynem! A fejlődéshez tisztelni kell a múltat, ugyanakkor ihletet meríteni belőle, hogy még gazdagabb, színesebb, érdekesebb világban élhessünk. Ehhez pedig elengedhetetlen az inspiráció, amit megadhat egy festmény, egy szobor, egy épület vagy akár egy falevél is.
A különleges látásmóddal és végtelen fantáziavilággal rendelkező kínai tervező, Guo Pei egy álomszerű víziót mutatott be a divathéten. A múlt és jövő találkozásából született 2017-es tavaszi haute couture ruhakölteményei a francia barokk és rokokó öltözködési stílusát, azok díszítettségét és túláradó érzelmeit vonultatják fel a mai modern technológiák segítségével. Marie Antoinette gardróbjából kiemelte a korszak jellegzetes stílusjegyeit, ezt kiegészítette a székesegyházak lélegzetelállító freskóival, aranyozott faragásaival, látványos keresztjeivel, díszes oltárainak és gyóntatófülkéinek formáival. Az eredmény pedig egy lélegzetállítóan művészi sorozat lett. Az egyházi ihletésű kreációi prémium minőségű selymekből készültek, ragyogó fémszálai, többrétegű hímzései és aprólékos gyöngyözései a pompát és a nőiességet hivatottak hangsúlyozni. A rokokó játékossága mellett a barokk hivatalos, keményebb, szabálytisztelő magatartása és a bizánci építészet előkelő formái is megmutatkoznak a kreációkban.
Guo Pei gyűjteményében rendkívül erős a kettősség érzése, a mértani pontosságú ívek a szertelenül bohém díszítésekkel, a prűd, sokszor álszentnek mutatkozó életvitelt a szexuális szabadossággal állítja szembe. Az erényövekre emlékeztető, fémes csillogású nadrágok megjelenése egy olyan kor áthághatatlan erkölcsi elvárásaira utalnak, amikor az egyenjogúság, a feminizmus és az önmegvalósítás egy nő számára elképzelhetetlen fogalmaknak tűntek. Ezzel a provokatív üzenettel Guo Pei finoman jelzi a világnak, hogy a patriarchális szemlélet már lejárt lemez, a mai társadalom már egy nyitottabb, elfogadóbb irányba fejlődik. A divat - ahogy ez minden korszakban volt- egy tükörkép az elavult szabályrendszerekre, emellett a szabadság, az önkifejezés és a szavak nélküli kommunikáció legbeszédesebb eszköze.
Guo Pei látványos bemutatóját a 85 éves amerikai modell, Carmen Dell'Orefice királynői fináléja zárta.
Photos: Marcus Tondo / indigital.tv / Vogue
Ha tetszett, kövess, lájkolj a Facebookon is: https://www.facebook.com/gaborszakacsblog
